Mi - Fontos - Club

Egészség? Természet?
     Pénz? Karier?
   
 

Globális problémák.....

Nyitott kérdéseinkre, miszerint "Mit tehet az egyes ember a globális problémák kezeléséért?", illetve, hogy "?Mit tett Ön ezért összességében?", 622-en adtak értékelhetõ feleletet. A minta több mint 60 százaléka véli úgy, hogy van lehetõség arra, hogy az egyén is hozzájáruljon a világméretû gondok enyhítéséhez. A különbözõ kategóriába tartozó megoldási lehetõségek 1,60-os fejenkénti átlagszámánál a városlakók (kiemelten a vidékiek), a fiatalabbak, a képzettebbek, a vagyonosabbak, a jól tájékozottak és az elkötelezettebbek adtak még színesebb válaszokat. A vidéki városlakók átlagosan 1,70-et, a fõiskolai oklevéllel rendelkezõk 1,99-et, a felsõ jövedelmi kategóriába tartozók 1,83-at, a jól informáltak 1,81-et. Az egyéni cselekvést megnevezni nem tudók aránya különösen magas a legalacsonyabb végzettségûeknél (62,9 százalék) és a személyes közremûködést egyébként sem szívesen vállalók között (68,1 százalék). (Valamennyi rétegkülönbség p<0,01 szinten szignifikáns.)

A csaknem ezer válaszelemet a globális problémáknál megismert kategóriacsoportokba osztva azt találjuk, hogy kiugróan sokan a környezetvédelem területét találják alkalmasnak a személyes cselekvésre. Így nyilatkozott a teljes minta negyede, az egyéni szerepvállalást lehetségesnek látók 40,0 százaléka (eltérése a másodiktól p<0,001). A következõ két legtöbbet említett kategória egyrészt a többiek segítése, az odafigyelés és az együttmûködés (23,0 százalék); másrészt az adakozás (pénz, élelem, stb.) és a szegények támogatásának különbözõ formái (17,5 százalék). A teljes minta 8–11 százaléka említi továbbá a káros szenvedélyek elhagyásának lehetõségét, az egészségesebb életmódra való törekvést, illetve a fiatalok tanításának és nevelésének fontosságát, beleértve a példamutatást is. Az egyes megoldás-kategóriák elõfordulási gyakoriságok alapján képzett fontossági sorrendjei a társadalmi-demográfiai rétegek mentén nem térnek el jelentõsen: a rangsorok szignifikáns (p<0,01) korrelációi magasak (0,667 és 0,949 között szóródnak).


Környezetvédelem

Az egyéni cselekvési lehetõségekre rákérdezve nem csak a legtöbbször, de a legnagyobb változatossággal is környezetkímélõ viselkedésformákat neveztek meg a megkérdezettek. Összesen 249-en fejtettek ki az egyes ember számára lehetséges tetteket a környezetvédelemben, messze megelõzve az ezt követõ "segítés, összefogás" kategóriájának gyakoriságát. A több mint másfél száz különbözõ megfogalmazásból minden harmadik általánosságban jelezte, hogy "védeni", "óvni", "kímélni", "odafigyelni", "törõdni" kell a környezettel, s feleennyi azt, hogy nem szabad "szennyezni", "károsítani", "pusztítani". A leggyakrabban elhangzottak között szerepelt még a szelektív hulladékgyûjtés, a környezetbarát életmód (és fogyasztás), a természet és az élõlények védelme, a környezet tisztán és rendben tartása.

Környezetkímélõ egyéni cselekvési lehetõségek említési gyakoriságai


A szociológiai-demográfiai-pszichológiai rétegzettséget tekintve a környezeti problémakörnél is a társadalmi összhangra kell elsõsorban felhívni a figyelmet. A férfiak és a nõk között nincs szignifikáns különbség. Az egyéni megoldási lehetõségek gyakoriságai tekintetében a fiatalabbak felé, illetve az iskolázottság, a gazdasági státusz, a tájékozottság és a globális problémák iránti elkötelezõdés növekedésével emelkedõ érzékenységet tapasztalunk. A környezetvédõ cselekvések említési gyakorisága a felsorolt rétegzõ változóktól lineárisan függ (p<0,001), szórását (az eta-négyzet értéke alapján) 2,9 százalékban magyarázza a tájékozottság, 3,6 százalékban az elkötelezõdés és 4,1 százalékban az iskolázottság. Az egyéni cselekvések említésében a jól informáltak között a legmagasabb a környezeti tettek aránya (36,3 százalék), a legjelentõsebb rétegkülönbséget pedig a saját közremûködés vállalása mentén találunk: az erõsen elkötelezettek 35,9 százaléka áll szemben az elkötelezõdést nem mutatók 14,1 százalékával (p<0,001 szinten szignifikánsan különbözõ homogén alcsoportokat alkotnak).


Következtetések

A közgondolkodásban differenciált, és mégis egyöntetû fogalmi rendszer rajzolódik ki a globális problémák absztrakciója köré. Egyfelõl a különbözõ nézõpontok mentén eltérõen rendezõdnek a súlyos jelenségeket összefogó fogalmaink: más fontos a nagyvilágban és más itthon. Másrészt viszont, azonos fogalmi kategóriákba, kategóriacsoportokba kerülnek a közvetlen és távoli környezet bonyolult jelenségei, s mi több, társadalmi-demográfiai rétegeken átívelõ harmóniában teljesen egyforma fontossági rangsorokat alkotnak.

Újra kell gondolnunk azt a közkeletû nézetet, miszerint a világ gondjait illetõen az egyes emberek általában úgy érzik, nem tehetnek semmit. A mintában résztvevõk csaknem kétharmada látja ezt másképp, s õk konkrét cselekvési lehetõségeket is felvetnek, amelyekkel az egyén támogathatja a problémák megoldását. A reprezentatív mintán kapott eredmények tanulsága szerint erõs elkötelezõdés él bennünk a világ nagy gondjai iránt.

Kiemelkedik a környezetügy iránti érzékenység. A magyarországi elitek körében nemrégiben végzett vizsgálatok (Tamás 2001) tanulsága szerint a kommunikáció mára szinte teljes körûen "kizöldült", vagyis a vezetõ rétegekben mindenhol jól tudják, hogyan is kell errõl pozitívan beszélni: a "zöld" diskurzust nyilvánosan senki sem tagadja. A környezeti problémák ismertségét eredményeink részben megerõsítik, amennyiben azokat a társadalom gyakorlatilag valamennyi rétegében, széles körben ismertnek mutatják. Másrészt kiegészítik annyiban, hogy az elitek még verbálisan is hiányzó egyéni szerepvállalási hajlandóságával szemben, az egész felnõtt lakosságot reprezentáló minta az egyéni problémaenyhítõ viselkedésformák megfogalmazásában szokatlan tartalmi gazdagságot mutat, a témakörök megkapóan széles körét veti fel.

Ha a vezetõ rétegek olykor nem is felelnek meg maradéktalanul hivatásuk és felelõsségük kihívásainak, kiterjedt nemzetközi felmérések igazolják, hogy a súlyos problémák akár radikális megoldásáért is elkötelezett civil kezdeményezések és mozgalmak széleskörû társadalmi támogatottsággal bírnak. Együttes fellépésükre az a közös nézõpont ad lehetõséget, amely a környezeti problémák mego)ldásaihoz nélkülözhetetlen új szemléletmódban gyökerezik (Mertig–Dunlap 2001

Weboldal készítés ingyen