Mi - Fontos - ClubEgészség? Természet?
Pénz? Karier?
Pénz? Karier?
http://www.ezoterikuskovek.hu/affiliate/xp.php?id=97
A jövő gyógymódjai
A mai modern gyógyszerek összetevőinek egynegyedét az esőerdők különböző növényeiből nyerik, és a kutatók szerint az itt élő növények közel 70%-ának van valamilyen rákellenes hatása. A dzsungelek hihetetlen biológiai sokszínűsége és a kutatók által eddig még azonosítatlan növények sokasága lehet a jövő gyógyításának a kulcsa, hiszen halálos betegségek ellenszereit is rejthetik a növények. De vajon a terület folyamatos pusztítása által hány olyan növényt veszítettünk már el, amelyek a modern gyógyászat alapkövei lehetnének? Ha az erdőirtás ilyen mértékben folytatódik, akkor az elkövetkező negyed évszázadban akár összességében 10 millió növény, állat és mikroorganizmus pusztulhat el vagy válhat súlyosan veszélyeztetetté. Ha az eddig megmaradt esőerdők is eltűnnek, akkor velük együtt örökre elveszíthetjük azt a ritka élővilágot és biológiai környezetet, amely a jövőnk kulcsát hordozza.
A mai rákellenes gyógyszerek aktív összetevőinek ugyanis több, mint 25%-a már most is az esőerdőkből származik. Ám az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Intézete szerint összesen több mint 3000 növény van a világon, melynek összetevői hatásosak lehetnek a rákos megbetegedések ellen, és ezek 70%-a kizárólag az esőerdőkben lelhető fel. Ám nemcsak a rákkutatásban hasznosíthatóak ezek a növények. Segítségükkel kezelhetővé válhatnak azok a betegségek is, amelyeket újonnan kialakult kórokozók, baktériumok, gombák és vírusok okoznak, amelyek már mutálódtak és ellenállóvá váltak a jelenleg használatos gyógyszerekre. Mindemellett szakértők úgy gondolják, hogy az AIDS ellenszere is valószínűleg az esőerdők növényeiben található.
A biokutatás
Az ügy komolyságát az is jelzi, hogy több mint 100 gyógyszergyártó cég már elkötelezett a növényi alapú kutatások mellett és keresi azokat a gyógyszer alapanyagokat, amelyekkel kezelhetőek lesznek komoly betegségek és fertőzések. A legtöbb ilyen vizsgálódás az esőerdőkben zajlik, és a szakemberek biokutatásnak nevezik ezt a folyamatot. Az esőerdőkben folyó biokutatás egy új gyógyászati iparág létrejöttét és egy különleges szövetség kialakulását is eredményezte: növénygyűjtők, antropológusok, ökológusok, természetvédők, étrend-kiegészítő gyártók, AIDS és rákkutatók, és a világ legnagyobb gyógyszergyártó cégei fogtak össze és működnek együtt a kutatások során.
Mivel a jelenleg használt növényi alapú gyógyszereket is elsősorban azok a bennszülöttek és őslakosok fedezték fel, akik az adott területen élnek és a mindennapok során rájöttek a növények áldásos hatására, ezért a biokutatók esőerdei törzsek sámánjaival karöltve dolgoznak, és elismerik a bennszülöttek hihetetlen tudását. Közös céljuk, hogy bebizonyítsák: az esőerdő megőrzése az emberiség számára sokkal fontosabb és hasznosabb, mint üzleti célokból a fák kitermelése.
Világszerte hatalmas tiltakozást váltott ki az Amazóniában épülő óriásgát
Infrastrukturális munkálatokkal, bekötőutak létrehozásával kezdődött meg a Belo Monte duzzasztógát építése Amazóniában. A project ellen nemcsak az őslakos indiánok, hanem a környezetvédők is tüntetnek a világ több országában.
Az elmúlt hetekben a brazil és perui bennszülött törzsek vezetői Európába utaztak, hogy nemzetközi támogatást, a kormányoktól pedig segítséget kérjenek a Belo Monte duzzasztógát építésének megakadályozásához, valamint, hogy felhívják a figyelmet a project súlyosan környezetkárosító hatásaira. A bennszülött vezetők felszólították a kormányokat, a nagyvállalatokat és a pénzintézeteket, hogy emeljék fel szavukat az emberi jogok védelmében és inkább egy új, elfogadhatóbb és fenntarthatóbb energiaterv kialakítását támogassák.
A tiltakozások fő oka, hogy az amazóniai óriásgát építése veszélyezteti az esőerdőt, az ott élő állatfajokat, valamint a project több tízezer bennszülöttet tehet hajléktalanná. A Belo Monte-project miatt ugyanis az Amazonas egyik mellékfolyóját, a Xingu-t szinte teljes egészében el kell terelni az eredeti medréből, ami a folyó élővilágának teljes pusztulását okozhatja. Egyes területeken állandó szárazság alakulhat ki, míg más - eddig erdős - részek viszont teljesen víz alá kerülnek. A project érinti a Paquiçamba és Arara területeket is, ahol a Juruna és Arara indiánok élnek. A gát miatt több mint 20.000 ember kényszerülhet elhagyni otthonát. A tervek szerint a Volta Grande nevű folyókanyarulatot két 500 m széles és 75 km hosszú csatornával helyettesítenék Altamirától Belo Monte erőművéig. Csak ezek megépítése több föld megmozgatásával járna, mint a Csendes- és Atlanti-óceánt összekötő Panama-csatornáé. A Belo Montéhoz tartozó víztározók és csatornák által egy 668 km2-es területet fog teljesen víz alá kerülni, amiből 400 km2-en jelenleg esőerdő áll!
Érdekesség, hogy néhány héttel ezelőtt a brazil bíróság felfüggesztette a vízerőmű építését, mondván, hogy a tervek nem feleltek meg a környezetvédelmi előírásoknak. Ám egy héttel később egy magasabb fokú bíróság szabad utat adott a projectnek. A brazil kormány azt mondja, hogy az erőmű építése elengedhetetlen, ugyanis a gazdasági fejlődés miatt jelentősen megnőtt az ország energiaszükséglete, a duzzasztógát pedig az áramellátást szolgálja: 23 millió lakásba biztosít majd áramot, 11 200 megawattos teljesítményével pedig Brazília második, és a világ harmadik legnagyobb vízierőműve lesz. A gát létrehozása nem új ötlet: a tervek már 1975-ben elkészültek, ám a környezetvédelmi tiltakozások miatt nem akkor valósultak meg. A project az 1990-es években vett újabb lendületet, idén pedig már az elkészülés időpontját is meghatározták: 2014 dec. 31-ével kezdhet a hatalmas monstrum energiát termelni.
A Belo Monte-gát elleni küzdelem azonban még messze nem ért véget: egyre több híresség és prominens személyiség emeli fel szavát a bennszülöttek védelmében. Reméljük, hogy a probléma megoldódhat oly módon, hogy se az esőerdő, se az ott élők ne sérüljenek, és a két nézőpont közeledni fog egymáshoz
az Erdők Nemzetközi Éve
Az idei évet az ENSZ az Erdők Nemzetközi Évének nyilvánította, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható erdőgazdálkodás fejlesztésére és az erdők megóvásának fontosságára a jelen és jövő generációi számára.
A világon a szárazföldek 31%-át borítják erdőségek, ahol 300 millió ember él, valamint a szárazföldi állat és növény fajok 80%-a lelhető fel ezeken a területeken. Mindemellett több mint 1.6 milliárd ember megélhetése függ az erdőktől. Sajnos azonban a világ erdeinek száma minden évben 130.000 km2-rel csökken. Ennek leggyakoribb okai: az erdők mezőgazdasági területté alakítása, a hibás gazdálkodási módszerek, a fenntarthatatlan és átgondolatlan fakitermelés, valamint települések és úthálózat létrehozása az erdős területeken.
Láthatod, az erdők nélkülözhetetlenek bolygónkon. Mégsem ismerjük fel igazán fontosságukat, nem védjük, nem óvjuk őket kellőképpen. Többek között ezért döntött úgy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), hogy a 2011-es évet az Erdők Nemzetközi Évének nyilvánítja. A kezdeményezés és az ennek kapcsán világszerte megrendezésre kerülő rendezvények, valamint a nagy sajtónyilvánosság által az emberek jobban megismerhetik az erdők fontosságát. Az Erdők Nemzetközi Éve alkalmából filmfesztivál is szerveződik New York-ban, valamint különböző rendezvények - konferenciák, erdészeti vásárok, kiállítások, fatelepítések, erdei triatlon versenyek - kerülnek megrendezésre a világ több országában. A téma a fotózásban és a művészetekben is megjelenik.
Ám a gyakorlatban ez még mindig igen kevés. Ha nem cselekszünk, néhány év múlva ismét sokkoló statisztikákat kapunk a további hatalmas kiirtott területekről. Most valódi tettekre van szükség, nem arra, hogy csak beszéljünk az erdők megmentéséről! Nem várhatjuk, hogy nemzetközi szervezetek tegyék meg helyettünk azokat a lépéseket, amelyeket nekünk magunknak kell megtennünk.
A TreeViver project valós részt vállal az erdők megmentésének ügyéből. Azért küzdünk minden nap, hogy ténylegesen megakadályozzuk Amazónia pusztulását. Bár a jelentések szerint az elmúlt évtizedek során csökkent a fakitermelés Brazíliában, az pusztítás még mindig hatalmas területeket érint évente. Mi azonban képesek vagyunk szembeszállni ezzel! Célunk, hogy visszaültessük az esőerdőt egy 20.000 km2 nagyságú területre az elkövetkező 10-15 évben. Ez több százmillió fát jelent! Mindeközben a helyi gazdaságon is tudunk segíteni: a földterület, amin jelenleg működünk, csupán 1-2 embert tartana el, ha legelővé alakítanák. Ám a TreeViver project képes ugyanekkora területen 10 embernek is munkát adni! Fontos tehát, hogy ösztönözd barátaidat, hogy csatlakozzanak hozzánk és vegyenek fát, így az erdőnk egyre nagyobb lehet. A segítségeddel elérhetjük, hogy évente 2000 km2 erdőt telepítsünk vissza a térségbe!
Vedd kit e is a részed az Erdők Nemzetközi Évéből és ültess fát az esőerdőben velünk!
Sikeres emberek, sikeres közösség
Fák és emberiség
Az erdõk nemcsak a környezet védelmét szolgálják, hanem világszerte több mint egymilliárd, erdõtõl függõ ember számára jelentõs bevételt, és megélhetési alternatívákat is biztosítanak. A fák számos terméket (faanyag, gyümölcs, gyógyszer, italok, takarmány) és szolgáltatást nyújtanak (szén megkötés, árnyék, a környezet szépítése, erózióvédelem, talaj termõképesség). Fák nélkül az emberi élet nem maradhatna fenn. Az erdõk sok társadalomban játszanak jelentõs szerepet a kultúra, spirituális élet és pihenés terén. Néhány esetben kulcsfontosságúak a bennszülött és hagyományos kultúrák alapfelfogásában és életben maradásában. Az erdõknek és fáknak a világ legtöbb nagy vallásában jelképes jelentõsége van. Fák jelképezik a történelmi folytonosságot, összekötik a Földet és a mennyeket, és sok hagyomány szerint otthont nyújtanak a jó és rossz szellemeknek, és az õsök lelkének is.
A modern társadalmakban az erdõk felüdülési lehetõségeket és spirituális vigaszt nyújtva is fontos szerepet játszanak. Univerzálisan erõteljes jelképek, az élet, növekedés, és életerõ fizikai kifejezõdései városi, vidéki, és erdõben élõ embereknek egyaránt. A fákból származó gyógyászati termékek betegségeket gyógyítanak, és fokozzák a termékenységet. Fák elnökölnek közösségi összejövetelek és házasságok felett. Gyerek születésekor, és sírhelyekre ültetik õket.
Elõször azt gondoltam, hogy a gumifák megmentéséért küzdök, aztán azt gondoltam, hogy az Amazonas esõerdõ megmentéséért küzdök. Most rájöttem, hogy az emberiségért küzdök. Chico Mendes, brazil környezetvédõ